Partiumi lelkigyakorlaton és Háló találkozón voltunk múlt hétvégén Déván, a Téglás Gábor Iskolaközpontban. Úgy 45-en gyűltünk össze, nem csak régebbi bogozók, hanem újak is bekapcsolódtak: Pusztakalánból, de helybeliek is. A lelkigyakorlat mottóját Pajor Andrástól kölcsönözték a szervezők: „Legsúlyosabb keresztem az önmagamról cipelt álmom”.
Kárpát-medencei vezetőségi találkozón volt alkalmam részt venni, Budapesten. Most is öröm volt számomra a meghívás, találkozás, együttgondolkodás. A csütörtök esti magunkba tekintéskor, hogyan vagyok most itt, hogy érzem magam, újból megállapítottam, nem könnyű erről beszélni és a személyesség valamint munka két serpenyője közül a mérlegen az utóbbi még mindig súlyosabb.
"Kelts életre engem ígéreted szerint...” (119. Zsoltár) mottóval szervezték meg szombaton Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthonban az idei első körzeti Háló-találkozót. Az eseményen többtucatnyi katolikus, és néhány protestáns meghívott vett részt a környező falvakból, de Csíkszeredából és Szovátáról is jöttek érdeklődők.
A Hálóval már a kapuban találkoztam. Nemrég kaptam egy meghívást, hogy menjek el egy találkozóra ahol a közösségről lesz szó. Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus Király plébánia udvarán rögtön elém sietett egy addig ismeretlen, megkérdezte, hogy hozzájuk jöttem-e és útba igazított.
2008. december 8-án végre Sepsiszentgyörgyön is beindult a Háló klub. Örömmel töltött el, hogy többen is részvétükkel fejezték ki érdeklődésüket.
Úgy érzem meg kell osztanom Veletek néhány gondolatot. Kár, hogy nem tudom teljességében visszatükrözni azt, ami ott elhangzott, mert élmény volt a konferencia minden pillanata! Egyedül én voltam, akinek úgymond, semmi köze nem volt a HGT-hez. Azért is mentem el, mert zavart, hogy nem tudok róla semmit sem mondani, azoknak ,akiknek ajánlani tudnám. De hamar kiderült számomra, hogy ehhez mindenkinek köze van, tehát nekem is.
Talán tudjátok, talán nem, de bizony mondom néktek a hétvégén ifjúsági kiscsoportvezetői képzés volt Pannonhalmán, ahol is összejött a hálós ifjak krémje, színe és virága. Majdnem minden régióból képviseltettük magunkat, összesen 19-en.
A szovátai Háló közösség november 27-én lelkinapot szervezett, melyre a meghívott lelki edzők Sebestyén Ottó SJ lelki atya és Szokol Margit szociális nővér voltak. A plébánia hittantermét megtöltötték a megújulni, töltekezni, megtisztulni vágyók.
Máris, két héttel az erdélyi találkozó után, huszonegynéhány bogozó, egy három napos lelkigyakorlatra gyűltünk össze Domokoson, a segítő nővérek rendházában. Lelkigyakorlatunk célját kb. így fogalmazta meg Ottó: ne csak a közös munka összekovácsoló erejét tapasztaljuk meg, hanem csengjen össze szívünk a közös imában is, együtt figyelve az Úr Jézusra.
Partiumi bogozói napokon vettünk rész. A régió bogozói gyűltek össze, hogy beszélgessenek a következő évről. Az elmúlt év élménybeszámolói után a jövő évi régiós célok megfogalmazása következett. Én magam mindig várom ezt a találkozást, mert sokat kapok tőle.
