"Valamennyien tékozló fiúk vagyunk azzal a különbséggel, hogy egyesek az atyai háztól eltávolodó, míg mások már a visszavezető úton járnak."
(Pilinszky János)
Miklósi Roland és Gyöngyössy Lajos beszámolói
Ezzel a mottóval indult útnak szeptember 27-én, szombaton a X. Háló találkozó Nagykárolyban. Az eseménynek a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum adott otthont, ahol a szervezők már a regisztráció alkalmával süteménnyel, teával és apró ajándékokkal várták a vendégeket. Ezt követően szentmisére került sor a Kalazanci Szent József Templomban, majd a nagykárolyi Háló egyesület jelenlegi vezetője, Miklósi Roland köszöntötte a vendégeket. Köszönetet mondott Pakulár Juditnak odaadó munkájáért, amivel az elmúlt tíz évben dolgozott a Háló sikerért, majd minden bogozónak, illetve minden segítő kéznek, akik támogatták a találkozók létrejöttét. Ezután visszatekintés következett az elmúlt tíz év jelentős mozzanataira, vidám pillanataira, átélt eseményeire, amiket képek is illusztráltak.
Konrád Katalin, a partiumi Háló vezetőjének köszöntő szavai után Ft. Illyés Csaba főesperes előadását hallgathatták meg a kedves jelenlévők Pozitív életképek címmel. Az előadás során olyan emberek életébe nyerhettünk betekintést, mint Szent Pál, Loyolai Szent Ignác vagy Eugenio Zolli. Mi indíthat el változást, megtérést egy ember életében? Mit tudunk mi tenni, hogy hitet közvetítsünk az emberek felé? Mit jelent a mai ifjúság számára a hit? Ezekkel a kérdésekkel zárta az atya előadását, melyek kiscsoportos beszélgetések során kerültek megbeszélésre.
A közös ebédet követően szavalatokat hallhattunk az őszről, majd dr. Gindele Róbet történész, régész előadására került sor Kereszténység a Kárpát-medencében címmel. Az előadás a Kárpát-medencében élő keresztények történetéről számolt be a kezdetektől, Krisztustól egészen a magyar állam kereszténnyé válásáig. Rávilágított a történelem sokarcúságára, és képekkel bizonyította a témához kapcsolódó régészeti leletek gazdagságát, illetve fontosságát.
Ezután a vendégek munkacsoportokban dolgoztak, ahol kipróbálhatták a bútorfestés rejtelmeit, szókincsfejlesztő játékokon vehettek részt, illetve közös imádságban merülhettek el. A találkozó záró mozzanatára az udvaron került sor, ahol a szervezők a Háló színeit jelző fehér és kék léggömbök eregetésével köszönték meg a Szűzanyának az elmúlt tíz évet.
A szervezők továbbra is szeretettel várnak mindenkit a nagykárolyi Háló programjaira, ha szeretnének pozitív, jóérzésű emberekkel együtt lenni, hitről és hovatartozásról beszélgetni, hagyományokról megemlékezni, vagy egyszerűen együtt imádkozni.
A találkozó témája a pozitív életképek voltak.
A találkozót a már megszokott helyszíneken a Kalazanci Szent József Római Katolikus Liceumban és a Kalazanci Szent József Templomban tartották.
A regisztráción a névkártya mellé egy kék színű szalagot is kaptunk, melyen a X. Háló találkozó jubileuma szerepelt. A találkozón Nagyváradról, Debrecenből, Nagyszalontáról, Nagybányáról, Budapestről és természetesen Nagykárolyból voltak résztvevők.
A regisztráció után a közeli Kalazanci Szent József Templomban szentmisén vettek részt a találkozó résztvevői. A szentmisét és utána az előadást ugyancsak a templomban Ft. Illés Csaba főesperes tartotta. A szentmise végén a magyar nemzeti szalaggal átkötött nemzet kenyerét az alábbi szavakkal áldotta meg:
Testének erőt, lelkének üdvösséget adjon, aki ebből a kenyérből eszik.
Az Ároni áldás eléneklése után a találkozó főszervezője Miklósi Roland vetített képekkel az elmúlt 10 év főbb nagykárolyi hálós eseményeit mutatta be. Záró szavaiban hangsúlyozta, hogy Istenért, a magyarságért és értünk teszik, amit tettek és tesznek.
Majd meglepetésként a frissen született nagykárolyi hálós himnuszt énekelte a hálós énekkar gitár kísérettel, melyből két részlet:
Tíz éve egy kis csapat
Bogozgatja hálóját
A partiumi Károlyban.
Több buktatón átesett
De mentette az értéket
Ápolva a hagyományt.
Refr.:
Ó édes Szűzanyám
Imádkozva tekints rám,
Öleld át gyermekedet.
Hirdetjük az imádást
Szeretetet, bocsájtást.
A Bibliára esküszünk,
Mert különben elveszünk.
Ezután a résztvevők bemutatására került sor majd Konrád Katalin a partiumi Háló vezetője szólt a jelenlévőkhöz. Az együttlét fontosságáról beszélt, mellyel a hitünket, magyarság tudatunkat is erősítjük. Hangsúlyozta, hogy legyünk egymásnak még fontosabbak és találjuk meg az Istennek tetsző szórakoztató közösségi rendezvényeket, elfoglaltságokat. Konrád Katalin befejező szavaiban a csapatnak erőt és kitartást kívánt a további munkákhoz.
Néhány gondolattal hozzászóltam én is a témához, melyben az együttlét és az egymás hitének erősítésének fontosságát hangsúlyoztam, a tavalyi nagykárolyi Háló találkozóból idézve: A hit elvisz a célig! Végül a rendezvény másik helyszínén egy osztályteremben olvasott idézettel zártam gondolataimat: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.
A továbbiakban a főesperes úr előadásában pozitív életképekként szentek életéről, tanúbizonyságáról beszélt.
Az előadás elméleti részében a megtérésről beszélt. Két fontos gondolatot idézek:
A megtérés nem más, mint a kárhozat felé haladó ember megfordulása Isten felé.
Nem csak az elmének, a szívnek is meg kell térni.
Az előadás gyakorlati részében Szent Pál, Loyolai Szent Ignác valamint Eugenio Zolli római főrabbiról beszélt, aki II. világháború során a pápával való találkozás és együttműködés után Krisztus követő lett.
A rendkívül tartalmas délelőtti program után a finom vendéglői ebéd, majd kiscsoportos foglalkozások következtek a nap témájához kapcsolódóan.
A kiscsoport után kulturális műsor következett, melynek három iskolás: Mester A. Boglárka, Jobbágy Beáta és László István volt a szereplője. A szépen hangsúlyozott, hibátlanul elmondott, nagy sikert aratott, szavalatokban Kányádi Sándor, Arany János és Petőfi Sándor verseket hallhattunk.
Ezután Gindele Róbert történész tartott előadást a Kereszténység a Kárpát-medencében címmel.
Végül a munkacsoportok programja a példaképek jegyében folyt le. Ennek érdekessége, hogy a mintegy 10-12 fős munkacsoportból többségében a szülők voltak a példaképek. Ezzel a hitvallással a csoport a család fontosságát jelképezte, amit a mai világban rendkívül fontos.
Személy szerint ezúton is köszönöm a segítséget és a lehetőséget a főszervezőnek, szervezőknek a találkozón való részvételhez.
További sikeres munkát kívánok a nagykárolyi hálós csapatnak.