Kedves hálós barátaink, szeretettel osztjuk meg Veletek Háló találkozónkat. Magam részéről talán annyit tennék hozzá, hogy legszebb megtapasztalásom kis bogozói körünk összeforrottsága és szellemi gazdagsága volt. Jó volt azt is megtapasztalni, hogy a résztvevők közül sokan tagjai valamilyen közösségnek, csoportnak és elkötelezettek a saját helyükön. Istennek legyen hála minden szolgálatért és minden nyitott jelenlétért! - Kujbus Márta
A különböző egyházi közösségek tagjainak jelenlétében, a keresztény- és nemzeti értékeink megőrzéséért elhatározott emberek párbeszédében tartották november 13-án szombaton a szatmárnémeti Háló találkozót.
Az együvé tartozás, összetartás és értékmegőrzés jegyében telt szombaton a Szent Alajos Konviktusban a szatmárnémeti Háló találkozó, melyre idén is sokan jöttek: régi és új ismerősök, barátok és vendégek. A Háló ugyanis a keresztény közösségek nyitott és befogadó hálózata, amely évente kerületi szinten is egybehívja mindazokat, akik készek a párbeszédre más közösségek tagjaival, szívesen gondolkodnak együtt értékeink megőrzésén, és készek tenni is ezért. Ahogy Simai Éva ?bogozó" a rendezvény elején a mozgalom küldetésével kapcsolatban elmondta, a Háló bárki számára lehetőséget ad a megmutatkozásra, a közös tevékenységekben történő kibontakozásra, legyen fiatal vagy idős, családos vagy egyedülálló.
?Múlandó, maradandó értékek" címmel Bíró Ernő, a Szent Korona Lovagrend kolozsvári tagja tartott jól összeszedett, pontosan felépített előadást, melyben a társadalmi értékeket a lelki értékekkel tükrözte, majd rámutatott az életünket végigkísérő gazdasági értékrendszer támasztotta kihívásokra. Mint mondta, az ember célja az életen át eljutni az örök életre. Így az egész élet egy út, amelyiken járva haladunk. Ez szellemi fejlődésünk útja, melynek elengedhetetlen velejárói a család, amibe beleszülettünk; a rokonaink, akiket nem válogathatunk meg; a barátaink, akik segítségével könnyebb az úton járni; a foglalkozásunk, melynek rabjai vagyunk; a hobbink, amire a szabadidőnk elfogy; a nemzet, amelynek tagjai lettünk; az általunk alapított család, amely hivatásunk lehet gyermekeink nevelésével. Életünk során megismerkedünk a pénzzel, amely sokszor behatárolja cselekedeteinket, meghatározza életünket, eltereli figyelmünket az út lelki oldaláról, amely által ugyanakkor felszabadulhatnánk a hétköznapi gondok alól: ?A felszabadulásunk nem feltétlenül azt kell jelentse, hogy ha most öt percen belül minden emberi értéket elvesztesz, akkor ugye te sem tudsz a levertségtől talpra állni, hanem annak a gondolatnak a gyakorlását miszerint, ha ez lenne számomra az Úr akarata, akkor is tudjak új életet kezdeni! Tehát leginkább lelki síkon van arra szükség, hogy e világi javaktól vagy élvezetektől függetlenekké váljunk. Megvan erre az ima és a böjt eszköze, amit használjunk fel minél több alkalommal."
Az előadás gondolatait csoportokban tárgyalták meg a résztvevők, olyan kérdéseket feldolgozva, mint: ?Odafigyelünk-e arra, hogy megéljük az Úrral való találkozás örömét vagy csak fogyasztói vagyunk a keresztény rendezvények 'műsorainak'? Tudatában vagyunk-e annak, hogy a Földön Isten kegyelméből birtokosok vagyunk ideig-óráig és soha nem lehetünk tulajdonosok? Mikor növünk fel arra a keresztény magaviseletre, hogy Isten kegyelméből elkezdjünk másokért imádkozni?"
A délután során elhangzott még egy előadás, Sabau-Trifu Krisztina képzőművész a szent terekben fellelhető harmóniáról, az organikus formavilágról beszélt, majd különböző műhelymunkákra nyílt lehetőség, melyek keretén belül a nevelés, értékalkotás viszonylatában beszélgethetnek, meditatív imamódokkal ismerkedhetnek a résztvevők. A találkozót tizennyolc órától szentmisével zárták a Zárda templomban.
Az idei szatmárnémeti Háló találkozó is megőrizte sajátosságát, amely a családias hangulatban történő felszabadult beszélgetés, az együttlét örömében történő tervezés lehetőségét hozta minden résztvevőjének.