Partiumi bogozói napokon vettünk rész. A régió bogozói gyűltek össze, hogy beszélgessenek a következő évről. Az elmúlt év élménybeszámolói után a jövő évi régiós célok megfogalmazása következett. Én magam mindig várom ezt a találkozást, mert sokat kapok tőle.

A szatmári bogozói csapat, ha nem is tudott teljes létszámmal részt venni (hárman voltunk), előtte találkoztunk itthon és átbeszéltük a vissza- és előretekintést.
A bevezető gondolatokban, a dél-budai találkozóról folytatott beszélgetés nyomán Szeibert András kiemelte, milyen gyümölcsöző, ha a bogozói megbeszélésekbe be tudjuk vonni a helyi közösségvezetőket, tagokat; valamint azt, hogy jó lenne, ha minden találkozón helyet kapna a „Hogyan tovább?” kérdése műhelymunka keretében.
Ezt követte a „Mi történt az elmúlt évben?” megosztás. Tanulságos volt mindnyájunk számára. Itt hangzott el az a javaslat is, hogy próbáljunk meg segíteni a partiumi szórványból jövő gyerekek táboroztatásában. Aztán következett egy remek csapatépítő játék. A hozadékát tekintve minden csapatnak érdemes lenne eljátszani.
Majd a Renovabis projekt alapos átbeszélésére került sor. Ezzel nagyjából lezárult a nap munka része. Finom vacsora után átmentünk a szállásunkra és következett a hálós kapcsolatok további mélyítése, bor, pálinka és beszélgetés által. András megmutatta a csodálatos pohárkészletét, amit születésnapjára kapott a hálósoktól, a szintén csodálatos már meglévő palackjához illően. Sok mindenről szó esett. Arra is próbáltunk választ keresni, mi lehet az oka, hogy a partiumi bogozói kör jópár tagja távol maradt. Majd észrevétlenül, mélyről jövően, hagyományainkhoz, a jól működő és megtartó régi rendszerhez kanyarodtunk, mindnyájan hozva tapasztalatainkat és a megélt hiányokat, bevezető akkordjaként András Toldiról szóló eszmefuttatásához, amit megtűzdelt a magyar nyelv bölcsességével. Csodálatos napot zártunk.
Másnap reggel közös szentmisével indítottuk a napot. A Jóisten a díszletet is megtervezte, a Posticum kápolnája bárka alakú, így adva tudtunkra (legalább is az én olvasatomban), hogy a cél, amiért most is összegyűltünk, szent.
Majd a 2009-es helyi és régiós célok összegyűjtése következett, sok jó ötlettel, újításokkal.
A végén visszajeleztünk egymásnak, mennyire jó volt a találkozó és arról is, hogy tovább mélyült, erősödött a kapcsolat köztünk és szükségünk van egymásra, nehogy kialudjon a lelkesedés, a tettvágy, a tetterő.

Kujbus Márti