Oltszem és Csernáton után ismét a Vadas-tetői cserkészotthont választották az éves közösségépítő hétvége helyszínéül a sepsiszentgyörgyi Háló bogozók szeptember első hétvégéjén. A Köröspatakról vadregényes úton megközelíthető cserkészotthon valamikor utászház volt. Gaál Sándor cserkészvezető pedagógus fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy mára az épületben negyven személy emeletes ágyakban elszállásolható, de a környéken akár több tucat sátor is felhúzható. A hétvége házigazdái Nagy Zsolt és felesége, Melinda voltak.
A pénteki megérkezés és kötetlen beszélgetés után az esti tábortűznél Hajdú Laura és férje, Bandi, beszámoltak a Kárpát-medencei Háló táborról, melyet a magyarországi Baján tartottak háromszázötven résztvevővel. A víz közelsége adta a szervezőknek az ötletet, hogy a táborban a vízzel kapcsolatos bibliai történeteket, csodákat dolgozzák fel. Mottója ez volt ?Mert az Úr angyala időnként leszállt a tóba, és felkavarta a vizet.? (Jn 5,4) Mivel a háromszékiek közül kevesen tudtak részt venni a táborban, így jól jött a beszámoló.
Szombaton délelőtt a hálósok Vadas-tetőn lélekben egy szívvel-lélekkel, imában hozzákapcsolódtak a Sepsiszentgyörgyön közel harmincezres felvonuló tömeghez, mely a Mikó-ügyért állt ki és követelte az igazságtalanság helyreállítását. Majd Timár Sándor mély ívű párkapcsolati előadást tartott a házasságban megélt szerelem szépségéről, bibliai idézetekkel alátámasztva annak fontosságát. Mivel sokrétű a téma, a kiscsoportos megbeszélés krumplihámozás közben folytatódott és még másnap is előkerült. Délután bemelegítőnek a fiatalok fociztak egy keveset, majd fergeteges, estébe nyúló méta-parti következett, melyen gyermekek és felnőttek egyaránt részt vettek.
Másnap folytatódtak a közösségi játékok, az erdei sétán elgyalogoltak a magyar honvéd őrmester sírjához... A megmaradt pityókatokányt csodálatosan megszaporította az Úr, így senki nem tért haza éhesen. ? Egy szép közösségépítő hétvége élményével gazdagodtak a sepsiszentgyörgyiek, melyért hálát adtak Istennek.
Józsa Attila: Esti hálaadás
köszönjük, Uram, hogy hitünk nem apad
s hálót bogozni tanítottál minket,
köszönjük, hogy mindig létezik egy pad
hol feléd emelhetjük szemeinket -
s megpihenünk rajta viharok között,
hétköznapi, szürke rohanás után
köszönjük, szívünkbe erő költözött
s a békesség fénye egy-egy délután -
köszönjük, hogy közös célt adtál nekünk
és tág teret a Kárpát-medencében
köszönjük, általad hidat építünk
a bukdácsolók széles tömegében
? hisszük, megélünk sokkal jobb időket,
áldd meg Atyám a háló-kivetőket!