Szuper volt a szülinapi ünnepség, kb. hatvanan gyűltünk össze, voltak újak is. A program 18-órától kezdődött, Ottó köszöntése után, a konzul Balogh György vette át a szót, majd a püspök úr, Tamás József, aki elismerte az eddigi tevékenységünket és áldását adta a további munkánkhoz.
Szabival beszámoltunk az eddigi tevékenységeinkről, szervezésekről, pályázatokról. Volt kultúrműsor is, ahol Imets Sarolt népdallal, a Duduj házaspár népi tánccal örvendeztetett meg bennünket, Bács Béla pedig saját műveiből olvasott fel. Utána pedig felköszöntöttük az újdonsült házasokat, szüli meg névnapolókat. Hálós szülinapi tortával, pezsgővel, kosarakban hozott agapéval folytatódott éjfélig az ünnepségünk. Jó volt látni az ünnepeltek arcán a meglepődést, aztán az örömteli mosolyt. Én úgy éreztem, hogy ezekből az arcokból is születek újabb elkötelezzetek a közösségünk iránt.
Péter Laura
Nagyon szép ünnep kerekedett az iroda egy éves szülinapjára. „Szűk körben” kb negyvenen ünnepeltünk együtt. Vendégünk volt Tamás József püspök atya, aki már szinte otthon érzi magát körünkben. Meg is hívtuk gyorsan a következő HGT-re, tartson egy „lelki fröccsöt”. Ottó keretet szabott az ünneplésnek. Volt egy kis beszámoló az Erdélyi Háló elmúlt évéről, pénzügyi beszámoló röviden, nehogy megfeküdje a gyomrunk, Szeret-lak beszámoló, amit Peciék, mint házigazdák tartottak és HGT beszámoló. József püspök atya megerősített, hogy jó úton járunk, segít minket. Balogh Gyuri barátunk pedig kivágta a rezet, mint mindig. Duduly Vilmos meg táncolt, míg el nem fáradt a párjával, Imets Sarolt énekelt nekünk és az ünnepelteknek. Mert az irodán kívül sok ünnepeltünk volt ám. Rudi és Marika esküvőjét ünnepeltük, születésnapokat, névnapokat. Nem részletezném, mert mindenkire nem emlékszem, nehogy megharagudjon valaki, ha kifelejtem, tízen biztos hogy voltak. Erzsike nénit meg kell említenem viszont, neki névnapja volt. Még sok ilyen névnapot kívánunk neki erőben és egészségben, de azért a jókedvről se feledkezzünk meg! Üde jelenléttel rendelkeztek az ifik, szinte meghatározták a találkozó csodálatos, meghitt, barátságos hangulatát. Jó volt újra körünkben látni Gergely István atyát, vagyis „Tiszti”-t és Simó Gazsi atyát. Kercsót nem említem, mert hát természetesen, hogy itt volt velünk. ;-) Szeretet-lakomába torkolt az ünnepség, ki-ki hozott magával valami finomságot a kosárban. Este 11 óra tájékán búcsút vettünk egymástól, de előtte azért még elmosogattunk.
Pázmán Attila
