Mint ismeretes, a nagyböjti időszakra eső vasárnapok nagyrészt introitus zsoltáruk első soráról kapták latin nevüket. Az S4-ben az idei nagyböjtben kétszer, Laetare („Örvendezz…”) vasárnap, ill. Palmarum („Pálmák…”) a virágvasárnapot megelőző szombat este is hallhattuk G.B.Pergolesi (1710-1736) Stabat Materét, amit a hagyomány szerint a fiatal szerző a halála napján fejezett be. A mű népszerűségét bizonyítja, hogy két héten belül nemcsak egy jelentős zenei karrierrel bíró, és a nemzetközi hírnevet szerzett Hadady László oboaművésszel megerősített, az S4-ben és a barokk zenében „hazai pályán játszó” neves kamarazenekar, az Albinoni Kamarazenekar koncertje hoz telt házas koncertet, hanem egy, az S4-ben a Ciripelőkből ismert csellista Kisdi Esztert leszámítva sosem látott, sosem halott, fiatal, magamban Noname Kamarazenekarnak nevezett csapat is, akik persze nyilván profi zenészek, csak én nem ismertem őket. A Stabat Materhez nem elég egy kamarazenekar, ezért előadásához egy-egy szoprán és alt szólistával egészül ki az előadói apparátus.
A plusz ajándékot Albinoniék nem rejtették véka alá, mindjárt névadójuk d-moll concertójának egyik tételével kezdtek, teret engedve Haday László briliáns oboa játékának, majd Telemann d-moll concertójának egyik tétele után játszották a jó értelemben vett nagyböjti sláger darabot.
A 23-i estén fellépők S4-beli ősrobbanását meghallgatva, magamban nekik, jobb híján, a negatív kicsengésű Noname helyett, remélve, hogy sokszor lesznek vendégeink, a kitüntető S4 Kamarazenekar nevet adtam, számítva arra, hogy talán külföldön is sikeresek lesznek, és ott az S4 nevet Four Seasonsként magyarázhatják. Sajnos, az interneten rákeresve láttam, hogy bár nem régóta, de létezik ilyen néven kamarazenekar.
A 23-i plusz ajándék ráadás meglepetés ajándék volt. A Stabat Mater utáni zsíros kenyeres, pogácsás vendéglátás után jött egy kis Ciripelő. A zenekarból hárman is ott maradtak közösen énekelni. A csellista Eszter gitározott, az alt szólista Zsóka hol zongorázott, hol gitározott, de gitározott a koncerten zongorázó, magyarul jól beszélő, Argentínából hazatelepült argentin-magyar Frederico is, akinek magyar dédnagymamája volt.
A S4 rendezvények elején vagy végén szokás, hogy hirdetnek más S4 rendezvényeket. Szép gesztus volt, hogy március 23-án a Lengyel-magyar Barátság Napján jelentették be, hogy április 10-én a Szépszerével táncház vendége lesz két lengyel népzenét játszó zenekar, a Hajda-Banda és a Daj Ognia.
A YouTube-n Makám & Lovász Irén Hajda szélben című felvételénél azt írja Krulik Zoltán, a Makám együttes vezetője a "hajda" szóról: A hajda szó szinte lefordíthatatlan. Ez egy un. táncszó, tánc kurjantás. A lakodalmi vonulás közben, spontánul felhangzó, a jókedvet kifejező, ritmusos szó, mondóka. Legegyszerűbb formája a kurjantásszerű, egy-két szótagos indulatszavak ismételgetése. Pl: uccu, hajrá, nosza, gyerünk, hopp stb. Ilyenekkel már a 17.sz-i kéziratos énekanyagban is találkozhatunk: "hajda hopp","hajda", "hoppondáré", "hopszassza". Talán - előre, gyerünk - lehet a jelentése, egyfajta noszogatás. Állítása nem teljesen igaz, mert bár ennek a szónak jelentését nem tudja visszaadni a YouTube angol nyelvű felhasználóinak, ezen szavunk jelentését a lengyelek tökéletesen értik. Az alábbi bejegyzés a Witold Doroszewski-féle szótárban olvasható, ami a mi Czuczor-Fogarasi szótárunk XX.századi lengyel megfelelője: a hajda felkiáltó szó, jelentései: sürgetés, nógatás, biztatás, tovább, előre, azonnal, előre a táncba. Megjegyzésként azt olvashatjuk, a török haida, haide az elindulást, a meglódulást jelentő szóból származik. A Daj Ognia Adj tüzet! jelent lengyelül.
Margitfalvy György
2024.03.10.
2024.03.23.
Több kép a fb-on a március 23-i koncertről (köszönjük Martinek Imrének) >>