Az utolsó januári péntek estére az S4 közös gitározást és éneklést hirdetett. Kéttucatnyian gyűltünk össze, ebből féltucatnyi volt gitáros. Volt olyan édesanya, aki a felnőtt lányával jött. Az est szervezője és háziasszonya Kisdi Eszter volt. Ő énekelt, gitározott és vetítette ki az általa előre összeállított akkordjelzéseket és dalszövegeket. Megszólaltak előre be nem jelentett hangszerek, így volt aki furulyán (blockflötén) játszott, és olyan is, nem is egy, aki szájharmonikázott.
A félidőbeli teaszünet után Tomcsányi Zsófi tartott egy ötperces előadást a méltányos kereskedelemről. Már hallottam erről, de még így is érdekes volt, mert Zsófi beszélt angliai munkavállalása során szerzett ilyen irányú élményéről. Kis faluban dolgozott, ahol volt metodista, anglikán, református és katolikus templom. Mind a négy templom hívei támogatták ezt a kereskedelmi formát. Hozott mutatóba az ilyen kereskedés révén forgalmazott csokikat és kávékat.
A második félidő közepére hetedik gitárosként Zsófi is beállt zenélni. Mikor a program végére értünk, senkinek sem akaródzott még hazamenni, így az örömzenélés után örömzene ráadás következett: kívánságműsor. A résztvevők kértek szabadon még néhány éneket.
Végül a "néző közbeszól" következett: Kata a Petőfi Irodalmi Múzeum következő programjaira hívta fel a figyelmünket, Farkas Judit, a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum igazgatója pedig egy nyári programra hívott meg bennünket Zebegénybe. Egyre bágyadtabb pislákolások után éppen ekkor lehelte ki fény-lelkét az est kezdetén meggyújtott, mint kiderült, homokóraként is szolgáló utolsó mécses.
Margitfalvy György
fotók Herendi Anna és Margitfalvy György