Éppen ilyen pápára volt szükségünk? – Hortobágyi Cirill OSB, pannonhalmi főapát volt a Részigazság Klub vendége
A 17. Részigazság Klubon, június 26-án Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapátot kérdezte a címben szereplő témában Süveges Gergő a budapesti S4 Háló Közösségi Központban.
A kánikula ellenére ismét telt házas volt a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom szervezésében rendszeres időközönként megvalósuló Részigazság Klub rendezvény.
A teológus végzettségű újságíró, műsorvezető elsőként azt szerette volna megtudni Hortobágyi Cirilltől, miért válaszolta azt a felkérésre, hogy erre nem tud nemet mondani. Mint kiderült, azért, mert a főapát nagyra tartja Ferenc pápa „műve summázatát”, s így személyes indíttatást érzett a megadott téma kapcsán.
Süveges Gergő felvetette, hogy aki mikrofont kap a kezébe, vagy akinek mikrofont dugnak az orra alá, annak mintha nem lenne szabad hibáznia; bármiről is legyen szó, ha van benne egy félreérthető mondat, biztos, hogy azt ragadják ki. Cirill atya is megerősítette ezt, „de nem baj, hogy a pápának emberarca van” – tette hozzá. Az előző pápák beszédeit sokan átnézték, átfésülték; nem voltak spontán mondatok, mint amilyenek rendszeresen elhangzanak például Ferenc pápa „repülős” interjúi során.
Hogyan látod a Szentlélek működését? – tette fel a moderátor a következő kérdést. Cirill főapát elmondta, a II. Vatikáni Zsinat szelleme erős volt Pannonhalmán; 1972-ben kellett újraírniuk a konstitúciójukat – azon is jól érzékelhető a zsinati szellem hatása. A zsinat nagyobb autonómiát szánt az egyes püspöki konferenciáknak, nagyobb szerepet a világi híveknek, és sorolhatnánk – azután ez a folyamat leállt. Egészen Ferenc pápa érkezéséig.
