Az egész napot áthatotta az imádság, mert egy erdélyi hálós barátot, Fazakas Istvánt a napokban veszítette el a közösség. A helyi szervezők nevében Pázmán Enikő és Attila köszöntötték a résztvevőket. A Hálóról annak egyik vezetője, Szeibert András beszélt. Sokadik éve szervezik meg ezt a rendezvényt, de fontosnak tartják minden alkalommal ismertetni a Háló tevékenységét, hiszen sok új érdeklődő jelenik meg a találkozókon.
"A személyi érettség felé" címmel Orosz István máriapócsi görögkatolikus parókus, kegyhelyigazgató tartott előadást, amelynek témáját kiscsoportos beszélgetésekben is feldolgozta a majd százharminc résztvevő.
Írás a Magyar Kurír hírportálon >>
Balázs Katalin írása a Gyergyói Hírlapban
Görgicze Zoltán képei (Fb) >>
Orosz István előadása (MP3) >>
Halmai Ágnes írása a Nagybecskereki egyházmegye honlapján >>
A délvidéki Háló bogozók és segítők lelki programját 2017. március 4-én, a nagyböjti idő kezdetén a Törökbecsei Szent Klára plébánián tartottuk meg a helybéli bogozók szervezésében, amelyre szép számban, 34-en jöttünk el. A találkozónk címe: Értékes vagy Istennek volt. Mottójául János evangéliumának részletét idéztük: "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket."
Jótékonysági estet tartottunk Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tragikus hirtelenséggel elhunyt elnöke árván maradt családjának megsegítésére.
Nyisztor Tinka volt a házigazda, Mokány Rozi, Kovács Nóri és Pusztinai Annamária énekelt
Margitfalvy György
Írás a karpatinfo.net oldalon >>
A Kárpátaljai Háló Egyesület fontosnak tartja a hagyományok ápolását is, így Farsang havában idén is megszervezték farsangi báljukat, melynek Beregszászban a Pásztor Ferenc Közösségi Ház adott otthont. A rendezvényt batyus alapon szervezték, és a szülőkkel együtt a gyerekek is eljöhettek, így igazi család-barát hangulat uralkodott ezen az estén.
Az Ugocsából és Beregből érkezett résztvevőket Dankai Terézia, az egyesület elnökségi tagja üdvözölte. Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános köszöntőjében a barátság, a Háló közösségmegtartó erejét és a hagyományápolás fontosságát hangsúlyozta, Isten áldását kérte a résztvevők életére és az egyesület munkájára.
"Legyetek a porond csillagai!" címmel batyus, jelmezes, zenés Háló nagycirkusz volt az S4-ben >>
Szeibert András írása a Nagybecskereki egyházmegye honlapján >>
Minden évben egy februári hétvégén a Háló kibővített vezetősége személyes találkozásra gyűlik össze. Tavaly erre vidéken került sor, az idén Budapesten. A mostaninak az volt a különlegessége, hogy erre az un. S4-ben (Semmelweis utca 4-ben), a Háló új közösségi terében került sor. Az S4 anyagi áldozatok, támogatás és sok-sok önkéntes munka után már nemcsak katasztrófa turisták és romszínház kedvelők, hanem ilyen komoly esemény befogadására is alkalmas. Ez az évenkénti meghívásos összejövetel azért szerveződik, hogy közös számvetése legyen az elmúlt, és tervezése a folyó esztendőnek.
Ne féljetek, nyissatok kapukat!
Székely János püspök atya a T72 januári munkamegbeszélés (helyszín a Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4) megnyitásaként II. János Pál szavait idézte: "Ne féljetek, nyissatok kapukat!" Itt tartunk most: a félelem legyőzésénél, hogy merjünk kiállni, s feszegetni az ajtózárakat. Miért van szükség erre? Mert Európa - és ekként Magyarország is - elvágta magát a Teremtőtől. Vagy, ahogy Dabóczi Kálmán fogalmazta meg: mert úgy nézünk ki, mint egy patinás rom.
Közel 2 éves munka van már a T72 mögött, létrejött számos munkacsoport és lassan kezdünk országossá nőni. Több ízben elhangzott, hogy a 72 Tanítvány Mozgalom együttműködni akar a már meglévő szervezetekkel is, és ugyan ilyen fontos, hogy a munkacsoportok is oda tudjanak fordulni egymáshoz. Fontos, hogy a T72-ben felhalmozott tudást (tudástárakat), szakértelmet át tudjuk adni, és mindenkit, minden generációt, a hívőket és a keresőket, a saját nyelvükön kell megszólítani. A találkozó feszített munkarendben zajlott, hisz a vidéki barátainkra is gondoltunk, de Nyíri Szabolcs moderálása (és szakértő kongatása) mellett sikerült tartani az időrendet. Szerencsére egyszer sem kellett a debreceni nagyharangot segítségül hívnia. >>
Mi az elmúlt éved könyvének címe? Miről szólnak a fejezetei?
És ha az új éved egy fa, milyennek rajzolnád? Milyen gyümölcsöt vársz tőle?
Vízkereszt napján mintegy tizenöten gyűltünk össze a Közösségi Műhely szervezésében Budapesten az S4-ben, hogy visszanézzünk arra az ötvenkét hétre, amit éppen lezárni készülünk, és előrepillantsunk az éppen induló esztendőre. Mindezt pedig nem magányosan, de mégis nagyon személyesen tehettük meg. Egyéni feladatok és megosztások váltakoztak: rajzban, írásban, beszélgetésben és imában.
A program közepén, a hálaadás és az útra indulás gyújtópontjában pedig misén vettünk részt. Nagy Bálint jezsuita atya a családias ünneplés prédikációjában azt emelte ki, hogy nem csak mi szeretnénk az Úr felé mozdulni, hanem vízkereszt üzenete éppen az, hogy az Isten is jön felénk.
A zárókör a történtekért és egymásért való hálaadástól volt hangos. Mindannyian azt fogalmaztuk meg, hogy még nagyobb örömmel és várakozással nézünk az új év elé. Erdő, fa, gyümölcs, ágacska, levél: sok minden növekedik bennünk idén is! Ajánljuk nektek is, hogy a következő évfordulókor szervezzetek ti is közösségi alkalmat az Éviránytű munkafüzet köré.
Koncz András
Újra sikerült megszervezni az adventi lelkinapot, mégpedig a videfalvi kastélyban. Van akinek ez nem hír, számunkra nagyon fontos. Sok nehézségbe ütközött, de végül is a Jóisten segítségével sikerült.
Egy pár szót a helyszínről. A videfalvi kastély a Kubinyi és az Asbóth család egykori lakhelye, ma az Isteni Ige Társasága szerzetesrend egyik székhelye. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy Baráth Bertalan, a Jézus Szíve Társaság vezetője megengedte számunkra, hogy ezen a szép helyen tarthassuk lelkinapunkat.
A másik fontos hír, számunkra biztosan az, hogy 27-en voltunk. Hálásak vagyunk Kinga nővérnek, aki vállalta lelkivezetésünket. Mit hoztam haza? A hitről nem sokat kell beszélni, hanem megélni. Ha kérdeznek, akkor kell róla beszélni. Úgy élj, hogy kérdezzenek!
Kovács Ágnes